Élhető városok - szentendrei séta

                                                               Szentendrei látképek

Szentendre utcáin, a Duna-parton és az óváros ódon macskaköves sikátorai között sétálva fedezhetjük fel a kisváros egyéni varázsát és sajátosan mediterrán hangulatát, amely az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Ennek a felvirágzásnak az emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, dimbes-dombos utcácskái, szűk sikátorai.

1. Sétánkat kezdjük a HÉV-állomáson, s ha áthaladtunk az aluljárón, az első adandó alkalommal forduljunk kelet felé, ahol hamarosan megpillantjuk a Dunát. Észak felé tartva elérjük a Kacsakő-bisztrót.

Általánosan elterjedt, hogy a lakosság sűrűsödése és növekedése miatt a jól és szépen megtervezett közterek mennyiségét és minőségét is növelni kell ahhoz, hogy tartható legyen városunk emberi léptéke, fenntarthatósága, biztonsága.

Egy humánus város mindnyájunkat boldoggá tesz: a látogatókat csakúgy, mint azokat, akik itt laknak, dolgoznak. A jól tervezett városrész inspiráló míg az elhanyagolt város brutalizálja lakóit. Ahogy Jan Gehl mondja: "megformáljuk városainkat, és azután ők formálnak minket."

"A jó emberek oda mennek, ahol jó emberek vannak", tartja a régi skandináv közmondás. Óhatatlanul ösztönzőleg hat ránk és vonz mások jelenléte és tevékenysége. A jó tér, amelyhez kellemes szokások társulnak, továbbá a "kritikus tömeg" megalapozza azt, hogy a kis események nagyobb formátumot öltsenek.

· Ez történik a Kacsakő bisztró felségterületén, ami néhány év alatt panorámás, Dunára néző fekvésével, jó megközelíthetőségével, finom ízeivel, kultikus találkahelyévé vált a szentendrei polgároknak, korra és "társadalmi osztályra" való tekintet nélkül. 

                       Szentendrei Duna-part, Kacsakő bisztró és "kultikus" találkahely

Az élő város tervezése támogatja a társadalmi fenntarthatóság eszméjét is, mert igyekszik megakadályozni, hogy az emberek zárt közösségekbe húzódjanak. A város további demokratikus funkciója, hogy a terek közös használatával az emberek sokféle társadalmi csoporttal találkoznak, így jobban megismerhetik és megérthetik egymást. A befogadó városban mindenki számára van hely!

Egy olyan korban, amikor a környezetszennyezés, az éghajlati és egészségügyi problémák globális problémát jelentenek, olyan városokra van szükségünk, ahol jó gyalogolni, jó kerékpározni. Ehhez természetesen szükség van fizikai infrastruktúrára, azaz jó minőségű gyalogos és kerékpáros útvonalakra, de megfelelő tájékoztatásra is annak érdekében, hogy az emberek megismerjék a lehetőségeket és ezek előnyeit. 

Duna-korzó, Szentendre (az alsó szakasz csak gyalogszerrel vehető igénybe, a felső szakaszon kerékpáros közlekedés is megengedett, ill. az autók behajtása erősen korlátozott)

· A Duna-korzón sétálva észak felé a Görög utcán balra fordulunk és egyenesen a Fő tér felé vesszük lépteinket.

                                                                  Fő tér, Szentendre

A cél, hogy a nap bármely szakában könnyű, egyszerű és biztonságos legyen a gyaloglás. S hogy mi kell még egy élvezetes sétához? Gyönyörű tér, megfelelő városi bútorok, finom részletek és jó világítás.

· A Fő térről utunkat a bevásárló utcán folytatjuk (Bogdányi utca) a város északi része felé, a patinás, macskaköves utakon…

Gyaloglás közben kellő időnk van arra, hogy megtapasztaljuk a szemmagasságban elénk táruló látványt, örömünket leljük a részletek és információk gazdagságában. Az út érdekessé és sokatmondóvá válik, az idő is gyorsabban telik, a távolságok rövidebbnek tűnnek.

A város homlokzatelemei közül a mélyedések és a boltozatok nyerik meg a tartózkodásra leginkább vonzó helyek versenyét. Egy ilyen zugban megvan az egyén választási lehetősége, hogy szinte láthatatlanná váljon, akár teljesen visszavonuljon, de ha valami számára érdekes történik, újra előbújjon. 

Szentendre Belvárosa, a butiksor, az ernyők vidám dekorációt és árnyékoló hatást egyaránt biztosítanak

Ha az emberek késztetést éreznek egy városban a gyaloglásra és a biciklizésre, az kezdetnek jó lehet, de korántsem elég. Azt is lehetővé kell tenni, hogy kényelmesen letelepedhessenek és akár hosszabb időt eltölthessenek a városban. A huzamos elfoglaltságok kulcsszerepet játszanak a város élhetőségében, és abban, hogy az adott város valóban kellemes hely lehessen. Az emberek szívesen töltenek hosszabb időt szép, érdekes és kellemes helyeken. A jó város hasonló egy jó bulihoz, ahol a vendégek azért maradnak sokáig, mert jól érzik magukat.

Az egészséges, élettel teli városi lét szükséges feltétele a mozgás és a játék lehetőségének biztosítása. Jó, ha a város közterein gyakoriak a felszabadult, kreatív tevékenységek: az emberek zenélnek, énekelnek, mozognak, sportolnak. Szentendrén a fesztiválok, utcai ünnepek, kultúr-események, vízparti események száma évről évre mind több embert csalogat az utcára. (Szentendrei Tavaszi Fesztivál; Ister napok: zenés gyertyaúsztatás a Dunán -július, Szentendre Éjjel-Nappal -augusztus utolsó hétvégéje, Advent Szentendrén -december)

A város járókelői számára az esztétikailag kellemes tér, a gondosan megtervezett részletek fontos élményt nyújtanak.

A történelem során a művészet mindig is a városi terek minőségének fontos része volt, emlékművek, szobrok, szökőkutak, épületdíszek és építészeti részletek formájában. A művészet alkalmas a szépség, a monumentalitás közvetítésére, fontos események megörökítésére, reflektál a társadalom életére, a lakókra és a városi életre.

                                  Spontán festménytárlat, és utcai installáció, Szentendre

A városi terek megvilágításának fontos szerep jut a tájékozódás, a biztonság és általában a vizuális minőség terén a sötétedés utáni órákban.

Ünnepi fényfestés, Szentendre, Főtér

Karácsony, Szentendre

A fák, a tájalakítás, a virágok, mind fontos szerepet töltenek be a városi tér elemei között. Esztétikai értékük mellett a város zöldterületeinek szimbolikus jelentősége is van. A zöld részletek elősegítik a felüdülést, az elmélyülést, üzenetet közvetítenek a szépségről, fenntarthatóságról és a természet sokszínűségéről.

                                          Utcarészlet, és a Bükkös-patak partja, Szentendre

A Bogdányi út végén jobbra fordulva elérkezünk a Japánkerthez, Szentendre egyik kicsiny, intim közösségi teréhez. A kertet nem sok idő bejárni, viszont csodás élményt garantál. A növényzet, a fák, a tó és a hozzá tartozó patak és csobogó megnyugtató hatást váltanak ki a látogatókból, akik a sétát követően kihelyezett padokon pihenhetnek meg. Ez a japánkert Magyarországon egyedülállóan éjszakai kertként is funkcionál. A kert a Czóbel parkból nyílik, ahol játszótér és street workout eszközök is találhatóak.

                                                           Japánkert, Szentendre

· A Japánkertből észak felé fordítjuk utunkat és kb. 500 m elteltével megérkezünk sétánk végcéljához, a Papszigethez. Itt megpihenünk, mert eddig megtettünk kb. 4000 lépést, ami csaknem a fele az ajánlott napi sétamennyiségnek.

Szentendrén a városbeliek kedvelt pihenőhelye a Pap-sziget, mely látott már szebb időket. Egykor mellékágában hajókat is vontattak hegymenetben, olyan széles és mély volt ott a Duna vize. A szigeten még a XX. század első felében is csupán legelő és kaszáló terült el. A terjeszkedő Szentendre azonban elérte ez a szigetet is, szükségessé vált a terület hasznosítása. Ma nagyobb részét strand és kemping foglalja el. Erdeinek nagy része telepített, csupán az északi csúcson és közvetlenül a vízparton találni természetes faállományt, főként fűz- és nyárfaligetet. Mindenesetre nagyon hangulatos hely.

                                                             Papsziget, Szentendre

 Ralph Erskine építészt, 2000-ben egy interjú során megkérdezték, mitől lesz valaki jó építész. Azt válaszolta, hogy "egy építésznek szeretnie kell az embereket, mert az építészet alkalmazott művészet, amely az emberi élet kereteivel foglalkozik."

                                                           Utcarészlet, Szentendre

Felhasznált irodalom:

Gehl, Jan: Élhető városok ; TERC Kft, 2014, 2020