Élménypedagógia a természetben

Fogadjátok szeretettel a témában, a Pilis-Dunakanyari Hírmondóban napokban megjelent írásomat! Üdv: A.
Légy természetes! – érzékenység és egyensúly
A természetművészet nem olyan ismert önkifejezési forma, mint a rajz vagy a festészet, de a természet iránti elkötelezettsége révén kiemelt szerephez juthat az iskolai környezeti nevelés palettáján is. Vizuális hatékonysága révén elgondolkodtat, kreatívvá tesz, rejtett tartalékokat mozgósít, segít az önismeretben, utat nyit mások megismeréséhez és megértéséhez, mindeközben a diákok megismerkedhetnek a felhasznált anyagok és terepek sajátosságaival is.
A környezettel való kapcsolat fejlesztése nemcsak tudást, hanem érzelmeket is magában foglal. A pusztán tudásalapú megközelítés nem befolyásolhatja azokat a mélyen gyökerező értékeket, melyek az egyént magatartása megváltoztatására késztetik. A természetművészeten keresztüli környezeti nevelés érzelemfókuszú: csúcspontja a fiatalok összekapcsolása a természettel, interaktív élményeken keresztül.
A tantermi környezeten kívüli foglalkozások, a változatos ingerkörnyezet egyrészt a kikapcsolódást szolgálja, másrésztjótékony hatással bír a klímaszorongásra és felkészíti a fiatalok idegrendszerét a sokkolóan különböző információk eredményesebb befogadására és integrálására. A módszer szinte észrevétlenül fejti ki terápiás és oktató-nevelő hatását.
A szabadtéri foglalkozásokon a fizikai környezet jellemzőivel ismerkedünk. A fenntarthatóság és a természetművészet alapelveinek tiszteletben tartásával távol tartjuk magunkat az alapanyagok (kavicsok, fadarabok, növények) "begyűjtésétől", hiszen a természetművészet alapszabálya is az, hogy csupán "finom érintés"-sel tematizáljuk a természet már meglévő szépségét, tudomásul véve egyben azt is, hogy a létrejövő alkotások tünékenyek, efemer jellegűek lesznek.
A projekt-tevékenységek során kiemelt jelentőségű a diák-pedagógus együttműködés más szintre helyezése. Az egészséges természeti környezet, a tág terek pozitívan hatnak a közérzetre. Oldódnak a rögzült, hierarchikus viszonyok, a közös munka során lehetőség van a diákok spontán megfigyelésére, és akár finom, fejlesztő beavatkozásra.
2022. májusa és 2024 decembere között intézményünk (VSzCPetzelt József Technikum és Szakképző Iskola) két olyan nemzetközi középiskolai együttműködést, Erasmus+ pályázatot is koordinált ("Disciplines in European Context","Be natural!"), ahol a résztvevők az inkluzív nevelés innovatív módszereit sajátíthatták el egymástól. Szentendrén a Duna-part, mint alkotótér felfedezése és természetművészeti alkotások létrehozása jelent meg a módszertani palettán. Azt tapasztaltuk, hogy a résztvevő diákok és tanáraik egyaránt sikerrel kóstolták meg a természeti környezetben létezés és alkotás meditatív, restauratív felszabadító erejét.
(Regionális együttműködő partnereink voltak: Szentendrei Móricz Gimnázium, Szentendrei Református Gimnázium, Pollack Mihály Általános Iskola, Tahitótfalu, Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum)
A természetművészet alkalmazásával egy új nem-formális pedagógiai eszköz kerülhet az intézmények "kezébe", amellyel bátran kísérletezhetnek, és amely beépülve az intézmények szakmai/pedagógiai programjába, gazdagítja a módszertani kultúrát, mind a vizuális, mind a környezeti nevelés terén.
E folyamat során a következő állomás olyan tematikus terek (szenzoros kert, környezetpszichológiai tanösvény, természetművészeti park) létrehozása lehet, melyek a fizikai-mentális restauráció biztosítása mellett párhuzamosan ökológiai oktatási-nevelési célt is szolgálhatnak.
Egy professzionálisan megtervezett és kialakított tematikus környezetpszichológiai tér egyesíti magában a Természet és a modern humán tudományok (pszichológia, fejlesztő pedagógia, szociálpedagógia, humánökológia) prevenciós és terápiás hatásait. A tudatos, átgondolt foglalkozások jótékony módon járulhatnak hozzá annak a generációnak az ökológiai formálásához és mentális támogatásához, akinek kezében van sorsunk, jövőnk, Bolygónk, a Föld sorsa és jövője.
Nánási Andrea, környezetvédelmi szakpszichológus